A Világ Egyetem elpusztítása hét nap alatt...
    A választást természetesen Lámácska nyerte, és mivel szerény és jószívű volt, el is fogadta a tisztséget. Majdnemhogy a teljes univerzumot Ő uralta, kivéve persze a Holdlakó marslakókat, és egyéb nomád népeket. Munkája, az hogy ült egy széken,és lábát vagy milyét  földobta az asztalra, és közbenn semmit tett igazán lefárasztotta. Úgy döntött egy hét vakációra megy. Igen ám, de helyettest kellett keressen.
    Másnap hajnalban beszállt az űrhajójába, ami úgy nézett ki mint egy Wartbi, csak ez repült, és leszálllt egyenest a Buzik Szigetére, majd felkereste unokatestvérét. Teve épp nagyon el volt foglalva hálószobájában néhány ottlakóval. Láma tanult egy kis illemet, és tudta, hogy a kopogtatás menynire udvarias is, zavaró lehet. Inkább berúgt az ajtót. Kicsit kellemetlenül érezte magát, főleg mikor a két idegen megkérte Őt, hogy szálljon be. Lámácska sarkon fordult, Teve meg gyorsan magára kapott egy köntöst, és egy rózsaszín nyuszispapucsot, majd uncsija után futott.
-Te meg mi a f*szt keresel itt?-kérdezte dühösen.
-Téged?
-Jó, de mi a francnak?
-Csak meg akartam kérdezni lennél-e a helyettesem egy hétre...
    Ebben a pillanatban Teve azon nyomban elfelejtette minden baját, és elválllalta  a posztot.
-Most vége Lámácskának-gondolta.
-Miért vágsz ilyen hüje fejet kuzin?
-Á, semmi, semmi- mosolyodott el Tevécske.
    Láma nem sokáig bírta a szigeten, érezte, hiányoznak neki a nők. Mindjárt meg is látogatta néhány kedvenc sarkonállóját, akik nagy örömmel, és mellekkel fogadták Őt. (Láma fizette az összes ilyen beavatkozást.) Meg persze a régi házát is meglátogatta, azon belül is a hálót, és még vendégeket is vitt.
    Az este, hogy legyen fénypont is, átment Paulához, mert a szomszéd úr úgyis elutazott. Hogy mitr csináltak az már az Ő magánügyük. Eközben Teve is megérkezett és alig várta, hogy holnap kezdjen.
1. nap
    Teve kezdetben mégcsak megteremtette a hadsereget, Marsokból. Aztán rájött, hogy a csoki kevés lesz, inkább marslakókat sorozott be. Örömmel jelentkeztek Láma elpusztításához. Teve látta, hogy ez jó.
    Lámácska eközbenépp a sivatagbancsücsült egy tevén, aki valamilyen oknál fogva nem viselt melltartót a hátán, de ez nem zavarta különösebben. Teve kifigyelte hol létét, és forgószelet küldött rá. De Láma nemcsak illedelmes volt, hanem remek politikus is, és most a struccpolitikát alkalmazva elásta magát a homok alá. Tevécskének nem volt sok ideje idegeskednie emiatt, hisz seregét kellett fegyelmezni. Eltelt egy nap.
2. nap
    Másnap Lámácska elment búvárkodni, ugyan oda ahova Tevécske múltkor. Láma elkezdett énekelgetni a víz alatt, (Nap fény járja át a szívem újra...) mire egy csomó bálna hölgyemény odaúszott hozzá, és áhítattal itták minden szavát. (Merthát tátva volt a szájuk és belefolyt a víz...) Teve látta ezt egy hatalmas távcsövön keresztül, és úgy döntött kihasználja  a helyzetet. Gyorsan telefonált egyet delfin ügynökének, Rádió Aktívnak, aki kitűnő műsorvezető is volt egyben, és egy kis csokis kekszért nármibe belement (és valahogy ki is). Mert hát ez a finomság ritk volt a vizek alatt, hisz elázott, mire megették, de az R akárhányas bolygó olyat gyártott, hogy az olyan strapabíró volt, hogy megenni is alig lehetett... Teve látta, hogy ez így jó.
    Szóval néhány ultrahang, meg ilyen olyan UV és egyéb sugarakkal rávette az egyik bálnalányt, Málnát, hogy nyeljhe le Lámát. Annak meg több se kellett, elővett egy doboz cigit, és megkereste Songya Bobot aki a víz alatt is tudott tüzet rakni, majd rágyújtott. (Minden bálnában van egy Spongya Bob, csak nem mindnig látni- a szerz.) Szóval innentől tudjuk mi történhetett. (Kivéve persze, ha azt gondolod, hogy a füst kilőtte  bálna, mert akkor nagyon is tévedsz.) Tehát a bálna ahogy megérezte így szólt:
-Aggyá' mán egy slukkot a füves cigidből tesó!- ezt megtárgyalták, pillanatok alatt a bálna kapott egy dobozzal, cserébe meg elengedte Lámácskát, aki után szomorúan integetett egy sárga szivacs, akinél ritkán jártak vendégek, még a köcsög kínai vagy milyen ferdeszemű szobvatársa is otthagyta. Persze a bálna, Málna rosszul lett tőle, és immáron nemcsak a sivatagok, hanem a vizek is veszélybe kerültek. Eltelt mégegy nap.
3. nap
    Lámácska immár az erdőket járta, és próbált úgy viselkedni, mint túrázó társai, de nme igazán ment neki: letépkedte a virágokat, és a kitaposott ösvény fogalmát sem ismerte. Mindezért már hatalmas bírságot róttak volna ki rá, de Őt mindenki szerette, és mosolyogva nézte ahogy Láma minden fát összehugyoz. Sokatmeséltek neki a mókusokról, madarakról,a  fákról, és a virágokról. A túra végefelé méga  dohányzásról is leszokott, és nem vett a szájába mindenféle virágot, csak ami tényleg annyira tetszett neki, hogy nem bírta megállni.
    Teve ravaszan elmosolyodott távcsöve mögül, és gyorsan vett egy sárkányt, aki odaböffentett az erdő egy elszáradt fájára, és a  tűz terjedni kezdett, mondhatni forró lett a hangulat. Teve látta, hogy ez jó. Az állatok és az emberek menekülni kezdtek, Lámácska azonban aki látott már tüzet is, sárkányt is, csak állt egyhelyben. Olyan okos volt, mondhatni húgyagyú, hogy gyorsan készenlétbe helyezte mobiltömlőjét. (Most nem írom le gusztustalanul, nem is tudnám, mert nem lehet tudni, hogy egy ilyen lénynek milye van...) Álmélkodva nézték az emberek (nem azért, mert nagy volt), nem értették hogy a fenébe fér bele annyi lé. Azonban eloltotta a tüzet, és a szerencsétlen sárkány szájába is belecélzott, aki sírva repült vissza az R471-esre. Ismét Láma lett a nap hőse, le is telt ez a nap. (De azért a tűz jelentős károkat okozott a Föld összes erdejének.)
4. nap
    Láma korcsolyázni tanult. Néhány segítőkész pingvin bíztatta Őt, de az csak csetlett-botlott. Majd a fókák megsúgták neki, hogy a korcsolya nem a fejre, és a jobb kézre helyezendő... Így már legalább látott, és ennek nagyon örült, bár haladni még mindig nem tudott. Úgyhogy a jegesmedvék jöttek, gondolták megijesztik a jövevényt. (Nem tudni, hogy kerültek a pingvinek és a jegfesmedvék egymáshoz, de ahol Lámácska van, ott minden megtörténhet.) Ez a terv remekül bevált, könnyedén rábírták a haladásra. Egyszer csak egy hókupac kezdett kiemelkednia  földből, és egy gonosz ábrázatú nyuszi jelent meg.  Ebben Lámácska fölesett, de semmi komolyabb baja nem esett. Bosszúból a nyuszi hatalmas hősugárzót hozott, aminek először örültek a macik, ám később haldokolni kezdtek. Láma eközben hazament, mert éhes volt. Eltelt mégegy nap.
5. nap
Egy fejlámpával felszerelt sisakban, és védőöltözékben fotózgatta magát Lámácska, és osztogatta meg a fényképeit fészbukon, twitteren és májspéjszen, had örüljenek rajongói. Láma, aki már sivatagokat, erdőket, jeges tájakat és a vizeket is nbejárta, úgy döntött a föld alá is bemerészkedik. Tehát átállt vakond üzemmódba, és bement egy bányába. A hőmérséklet remek volt, de a sok hajolgatás eléggé idegesítette. Mindenbe beleverte kobakját, mire egy csomó arany hullott alá.
-Na ez már több a soknál, -gondolta Lámácska- lépni nem lehet a sok kavicstól. Bosszúból zsebrevágta az összeset.
    Teve már a következő cselét szőtte, újítani akart, mivel Hip-hop, a nyúl ügynök, Rádió Aktív, a delfin,  és Noé a sárkány nem váltak be. Tehát Zserbó,a mormota intézkedett. Ő róla annyit kell tudni, hogy mindig napszemüveget viselt, karba volt téve két izmos keze, iszonyat komoly volt, és szótlan. (És cuki is, csak nehogy megharagudjon, nem írtam oda.) Hatalmas aknamezők, bombák... körbe szőtték az egész Földet. Teve látta hogy ez jó. Zserbó odament egy karhoz, aminek a meghúzásával az egész Földet elpusztította volna. De egyenlőre egy mellette levő kis gombot nyomott meg, ami csak ide volt hatásos... a többit majd később. Holnap után.
    Láma futott ahogy csak bírt. Épphogy kiért, mikor a bánya berobbant. Gyorsan csinált egy ilyen képet is, és szaladt tovább, hogy életét mentse. Alig tudott mozdulni, valami nagyon húzta. A sok arany a zsebében! Láma gyorsan eldobálta az összeset a szegényeknek, mire mégnépszerűbb lett. De ugyanakkor végre újra sikerült futnia. Eltelt még egy nap.
6. nap
    Láma kurvára unta már ezt a veszélyekkel teli természetet. Úgy döntött elmegy várost nézni. Várost nézett, majd csajokat benne, szórakozóheyleket, nájtklubbokat, boltokat és szexshoppokat szóval minden jót. Este még eyg színházba is betért, s mikor az előadás véget ért, akkor történt egy szó: Tevécske. Szóval Teve és a marslakók megszállták a városokat is, a falvakat is meg a szántókat, hatalmas puszitításokat okozva. Tevécske látta, hogy ez jó. (Láma meg látta, hogy nem.) Egy utolsó éjjel maradt a Föld életéből, melyet Lámácska rendesen ki is használt, nem részletezem, tudjuk hogy...
7. nap
    Az aknák a föld alatt, a marslakók a föld felett... Egy kakas kukorékolt még utoljára(gyémántfélkrajcájáért).Aztán egy hatalmas durranás és felrobbant az egész bolygó, lehullottak a csilllagok az égről, a Hold is, a Nap is, és minden az R471-es kivételével. Megszűnt a Világ Egyetem.
    Zöld-fehér csíkok hullámzottak mindenfele, amerre a szem ellátott. Rajtuk kék négyzetek, háromszögek, körök... Ennél többet nem lehetett látni.
    Úgyhogy kinyitotta a szemét mégjobban, és egyre nagyobbra. Majd felült és lihegett. Megrázta a fejét és meredten a csíkos, háromszöges-négyzetes-körös takaróját nézte.
-Csak egy álom volt-sóhajtott fel.
-Egy nagyon jó álom-súgta magának Tevécske.
-Egy borzalmas álom- súgta magának Lámácska.
    Már megint ugyanazt álmodták...

 

Oldal: A Világ Egyetem elpusztítása 7 nap alatt
Csikikutya - © 2008 - 2024 - csikikutya.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat